[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Szeged Csongrád megye székhelye, a Dél-alföldi Régió központja, Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, amely a Tisza és a Maros összefolyásánál helyezkedik el Budapesttől mintegy 171 kilométer távolságra. A város dinamikus kereskedelme, messze földön ismert termékei - mint a szegedi szalámi vagy a fűszerpaprika - tették Híres Várossá, a már-már mediterrán klíma, a déli fekvés a Napfény Városává, az egész éven át zajló, csaknem minden művészeti ágat felölelő kulturális események - köztük a Szegedi Szabadtéri Játékok - pedig Fesztiválvárossá.

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

[LAP TETEJÉRE]

Őskor, ókor

A legrégebbi emberi nyomokat az itt megtelepedõ mamutvadászok hagyták körülbelül 24 ezer évvel ezelõtt. Késõbb a hidegebbre forduló idõ miatt az emberek elvándoroltak. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a vidék az újkõkor kezdeti szakasza óta (Kr. e. 5000) lakott. Ekkor tértek át a termelõ életmódra az itt letelepedett emberek. 1500 évvel késõbb az itt élõ népek fokozatosan áttértek a földmûvelésre. A bronzkor kezdetekor (Kr. e. 1900) új déli és keleti népcsoportok jelentek meg Szeged területén. Késõbb a több ezer tiszántúli földpiramist létrehozó kurgánok telepedtek le. A vaskor (Kr. e. VII-VI.) alatt írott források szerint, agathürszosz és szignünna népcsoportok jelentek meg Szeged környékén. Feltehetõen a Tisza elnevezése is tõlük származik: a "tijah" (ejtsd tidzah) szó folyót jelenthetett. A vas használatát a késõbb (Kr. e. III:) megjelent kelta törzsek tették általánossá, mely jelentõsen fellendítette a fegyverkereskedelmet. A Római Birodalom korában elõször a Dunántúl (Pannónia), majd késõbb Kr. u. II. század elején Dél-Erdély (Dácia) lett római tartomány. A császári futárszolgálat a két provincia között Szegeden át közlekedett. Szeged késõbbi vára helyén római õrség és postaállomás vigyázta a dáciai só- és aranyszállítást. II. század elejétõl jazig-szarmata törzsek telepedtek meg, valószínûleg a Római Birodalom határvédelme érdekében. Prolemaiosz leírásaiból ismerhettük meg Szeged település legrégebbi nevét Partiszkon, vagy ahogy a rómaiak nevezték Parthiscus. 270 körül a szarmata uralomnak a gepidák vetettek véget (keleti germán törzs), akiket késõbb (410 körül) a hunok igáztak le. A hun birodalom bukása után (454) a terület ismét a gepidáké lett. 568-ban a gepidákat az avarok gyõzték le, és a terület több mint 200 évig fennhatóságuk alá tartozott.

[LAP TETEJÉRE]

Középkor

Szeged környéke a fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott, a tiszántúli területet pedig Ajtony törzse foglalta el. A település lakossága István király uralkodása idején már magyar volt. Szeged és környéke királyi birtok lett, mely egyházi igazgatás szempontjából a kalocsai érsekséghez tartozott. A XII. századra a település várossá vált kedvezõ adottságai miatt. Számos út Szegednél futott össze, és a Maroson leúsztatott fát és sót innen szállították tovább. A sóutak és raktárak védelmére földvár épült, mely mellé bekerített városrészt emeltek. Szeged neve először 1183-ban fordult elő oklevélben "Cigeddin" formában. Az 1222-es Aranybullájában is meg van említve a város: só az ország közepén másutt ne tartassék, csak Szalacson, Szegeden valamint a határvidékeken. 1241-et követõen épült vára révén a déli Tisza vidéknek fontos központja lett. 1247 elõtt nem sokkal Szeged elnyerte a városi rangot. Az építkezés és a kézmûipar jelentõsen fellendült, a vásártartási jog pedig tovább erõsítette Szeged szerepét. XIV. század során Szegedbõl virágzó kereskedõváros lett. A törökök elõrenyomulásával katonai jelentõsége is fokozódott. 1394 õszén a Szegeden tartózkodó Zsigmond király a várost jelölte ki a török ellen szervezett hadainak gyülekezõhelyéül. 1405-ben törvény született a vár és a város megerõsítésérõl. A XV. század elejétõl a város lett a dél felé irányuló hadjáratok kiindulópontja. A szegedi naszádosok innen szállították a seregeket a déli végvárakhoz. 1444-ben I. Ulászló itt kötött békét a törökkel, majd négy nappal késõbb a megállapodást felrúgva, innen indított hadjáratot a törökök ellen. 1456-ban Hunyadi János innen indult Nándorfehérvár felmentésére. A Hunyadiak idején tulajdonképpen Szeged volt az ország központja. 1458-ban országgyûlést is tartottak, ahol elhatározták a huszárság rendszeresítését a hadseregben. 1498-ban Szeged II. Ulászlótól szabad királyi város rangot kapott, és ezáltal az Itáliába irányuló marhakereskedelem központja lett. A Dózsa György féle felkeléshez (1514) sokan Szegedrõl is csatlakoztak. Krónikások szerint a felkelés bukása után György lefejezett fejét Szapolyai János Szegedre küldte Pálfy Balázs szegedi fõbírónak, akinek állítólag Dózsa örökbe fogadott fia volt. 1522-re Szeged az ország egyik legnépesebb városa volt több mint 7000 fõvel (ugyanannyi mint Budáé, Pesté vagy Kassáé).

[LAP TETEJÉRE]

Újkor

1526. szeptember 28-29-én Ibrahim nagyvezér seregei elfoglalták a várat, a várost pedig kifosztották és felgyújtották. A támadás után az egykor virágzó város fejlõdése több, mint másfél évszázadig vissza volt vetve. 1528-ban -a török csapatok elvonulása után- a lakosság visszavonult a romos városba. Szeged török megszállás alá került, mely alatt korszerûsítették a várat, és benne állandó helyõrséget helyeztek el. A hódoltság területén Szeged jobb helyzetben volt, mint a legtöbb város. A szultáni birtokok egyik központjaként védelmet élvezett, és nem volt kitéve az idõk során állandóan változó, mohó spáhi földesurak kényének-kedvének. A török hódoltság idején a város jelentõs kereskedelmi központ volt, így 1546-ra már 8000-re duzzadt a város lakossága. 1552 februárja újabb tragikus fordulópont volt a város életében. A Debrecenbe menekült Tóth Mihály volt bíró és Nagy Ambrus 1500 fõs sereggel tért vissza a város felszabadítására. Az éj leple alatt támadtak, de a várat nem sikerült elfoglalniuk, ezért dühükben a városban fosztogatni kezdtek. A budai pasa felmentõ serege késõbb legyõzte az ostromlókat. A visszafoglalási kísérlet legnagyobb vesztese maga Szeged volt. A környezõ falvak elnéptelenedtek, az elvándorló magyarok helyére törökök és szerbek települtek. A század végére a népesség 1500-ra zsugorodott. 1686. október 23-án a császári csapatok felszabadították Szeged várát. Miután a vár osztrák tulajdonba került, innen irányították a délvidék felszabadítására indított hadmûveleteket. A Rákóczi szabadságharc idején 1704. április 18-án elsõ ízben indult kuruc támadás a város ellen, de a védõknek komoly áldozatok árán sikerült visszaverniük a támadást. Megfelelõ tüzérség hiányában a várat nem tudták bevenni a magyar csapatok. 1719. május 21-én Szeged ismét szabad királyi város rangját kapta. Ekkor készült a ma is használatos szegedi címer. 1721-ben megnyílt Szeged elsõ gimnáziuma - a piaristáké. Az 1728-ben lezajlott boszorkányperek, szegénység és természeti csapások miatt rossz híre volt a városnak. 10 évvel késõbb pestis járvány pusztított, mely során 500-600, késõbb pedig 925 embert halt meg. A század végén "Szeged Széchényiének" nevezett Vedres István tevékenységének köszönhetõen jelentõsen fejlõdött a város. Jelentõs kulturális esemény volt 1801-ben a Bécsbõl áttelepül Grünn Orbán nyomda létesítése. 1833. szeptember 3-án Széchényi István a Duna gõzhajóval háromnapos látogatásra érkezett Szegedre. 1848. március 17-én gõzhajóval érkezõk számoltak be a pesti eseményekrõl, majd a másnapi gyûlésen felolvasták a 12 pontot. Az októberben Szegedre érkezõ Kossuth Lajos beszédet mondott és elrendelte a várban raboskodók szabadon bocsátását. 1849 júliusában a kormány Szegedre menekült, Kossuth pedig a Klauzál téren a Kárász ház erkélyérõl elmondta utolsó magyarországi beszédét. A kormány tovább menekült Aradra, augusztus 3-án pedig Haynau hadseregével bevonult a városba, és legyõzte Szõregnél a védelemre berendezkedett magyar, lengyel és olasz katonákat. 1854-re megépült a Pest-Szeged közötti vasútvonal, majd a vasúti híd megépülésével Temesvár felé is elindult a vasúti forgalom. A kiegyezés után (1867) újabb lendületet kapott Szeged gazdasági és szellemi élete: nyomdák, üzemek, gyárak épültek. 1869-ban Pick Márk megnyitotta terménykereskedelmét, a belváros utcáit pedig kezdték kikövezni. Ezt a nem várt fellendülést törte meg történelmének legtragikusabb eseménye. 1879. március 5-én Szegedtõl 20 kilométerre északra a Tisza védõtöltése átszakadt. Hét nappal késõbb a hömpölygõ víztömeg a vasúti töltést is átszakította, és az ár kora reggelre elérte a várost. A víz szinte az egész várost elpusztította: az összesen 5723 házból 265 maradt meg. A víz 186 napon át borította a 70 ezer lélekszámú várost, mely idõ alatt 150 ember halt meg. Az újjáépítés 1880-ban kezdõdött meg, melyet Tisza Lajos királyi biztos irányított. Lechner Lajos tervei alapján az egész várost újjá kellett építeni, mely nem kis feladat lehetett. Négy év alatt a régi kacskaringós utcák helyett kirajzolódtak a körutas-sugárutas szerkezet. Tulajdonképpen az árvíznek köszönhetõ, hogy Szeged olyan pompázó várossá vált, mint amilyen ma is. Hozzáláttak az új töltésrendszer kiépítéséhez, feltöltötték a belvárost, egyesítették Szegedet Újszegeddel, és megindították a Tiszát átszelõ közúti híd építését is. Igaz a vár elhamarkodottan végrehajtott bontásával a város jelentõs építménye veszett kárba, viszont hozzájárult az egységes városszerkezet megvalósításához. Az árvíz elõtti fejlõdés hamar újra lendületet vett. A gazdaság és a kultúra virágzott, 1908-ban megépült a város elsõ villamosvonala is, mely a vasúti pályaudvarról szállította az utasokat a város belsejébe.

[LAP TETEJÉRE]

Legújabb kor

A trianoni békeszerzõdés Szegedet határmenti várossá tette. Az 1921-ben Trianon miatt székhelyét vesztett kolozsvári Ferenc József Tudoményegyetem ideiglenesen 1940-ig Szegedre települt. 1923-ban folytatták a világháború miatt félbehagyott Fogadalmi templom építését, melyet 1930-ra be is fejeztek. Egy évvel késõbb pedig elõször rendeztek szabadtéri játékokat az újonnan épült Dóm téren. 1944-ben súlyos károkat okozott a szám szerint összesen hat angol-amerikai légitámadás. Az utolsó bombázás alkalmával a vasúti híd a Tiszába zuhant. A közeledõ szovjet csapatok hírére a jobboldali vezetõk elmenekültek, és utasításra minden mozgatható értéket magukkal vittek. A vasúti híd megmaradt részét és a közúti hidat a visszavonuló csapatok német utasításra felrobbantották. A háború befejezte után a fejlõdés nehezen indult meg Szeged városában, mivel a nehézipar hiánya révén nem részesült a központi fejlesztésekbõl. A hatvanas években jelentõs fejlõdésnek indult a térség mezõgazdasága, és ekkor telepítettek Szegedre számos gyárat is. Tömeges lakásépítés kezdõdött: megépítették elsõként az Odessza városrészt, majd késõbb többek között Tarjánt és az Északi városrészt. 1962-ben Szeged újra a megye székhelye lett, 1965-ben a szénhidrogénmezõk feltárásával az ipar fejlõdése újabb lendületet vett. 1970-ben Szegedet kis híján egy újabb katasztrófa érte. A Tisza a 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt. Köszönhetõen a városi lakosság védelmi munkálatokban való részvételének, a város megmenekült. Az 1990-es években a szocializmus során létrehozott gyárak sorra mentek tönkre; többek között megszûnt a gumigyár, a ruhagyár és a gyufagyár is. Szeged mai iparában kiemelkedõ szerepet tölt be a kõolaj- és földgázkitermelés, a Pick szalámigyár, valamint a Medikémia.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Dóm (Fogadalmi templom)

Építését 1880-ban fogadalomból határozták el a városatyák, hogy Isten megóvja a várost az újabb árvizektől. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd Foerk Ernő dolgozta át. Az építkezés 1913-tól 1930-ig tartott. A templom a városkép egyik legjellemzőbb eleme, XX. századi egyházi építészetünk legmonumentálisabb alkotása. Főhomlokzatának közepét védőszentjének, a Magyarok Nagyasszonyának márvány szobra és a 12 apostol mozaikképe díszíti. Alattuk a négy őselem szimbólumai sorakoznak. A kapuzat két oldalán Szent István és Szent László, a középső boltív alatt Kapisztrán Szent János és Szent Gellért szobra áll. A templombelső imponáló térhatásával, szecessziós tarkaságával ragadja meg a szemlélőt. A szentély nagy mozaikja Szűz Mária megkoronázását ábrázolja, a mennyezeten a "szögedi Mária" képe, a főoltár mögött a templom építéstörténetét megjelenítő domborművek láthatók. Az új szembemiséző oltárban őrzik Szent Gellért ereklyéit. A kupola hatalmas képe a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. A mellékoltárok közül legjelentősebb a kereszthajó nyugati végében álló Szent Gellért-oltár. Tőle balra találjuk a dóm legbecsesebb művészeti emlékét: Fadrusz János Krisztus a keresztfán c. szobrát /1891/. Az oltár körüli falfestményeken Szent Gellért életéből vett jelenetek láthatók. A dóm híres orgonája révén nagy sikerű orgonahangversenyek helyszíne.

[LAP TETEJÉRE]

Dóm tér

A Fogadalmi templom építésével egyidejűleg érlelődött meg egy művészi, bensőséges és ünnepélyes tér kialakításának gondolata az egyetemi épületek és a püspöki palota összekapcsolásával, a dóm előtti tér egységes koncepciójú körülépítésével. A pályázatot Rerrich Béla nyerte meg, az építkezés 1928-tól 1930-ig tartott. A tér nyugati oldalát az egykori Szent Imre Kollégium (5. sz.), a Hittudományi Főiskola (6. sz.) és a püspöki palota határolja. A kollégium épületében kapott helyet az Egyházmegyei Múzeum és Kincstár, a megye legértékesebb egyházi jellegű textíliáinak és ötvösművészeti remekeinek gyűjteménye. A dómmal szemközti oldalon az Orvosi Vegytani Intézet van, a délkeleti sarokban a Biokémiai Intézet és a Kísérleti Fizikai Intézet, míg a Tisza felőli oldalon a Pharmacológiai, Mikrobiológiai, Élettani és Népegészségtani Intézetek működnek. A déli homlokzaton látható zenélő óra a középkori egyetemek egyik jelképe. Az épületek első emeleti ablakai alatt a történelmi Magyarország címerei sorakoznak. A körbefutó árkádok alatt létesített Nemzeti Emlékcsarnok szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. Szegedi Szabadtéri Játékok. A Dóm tér - szépsége és akusztikai adottságai révén - szinte kínálkozik monumentális rendezvények, megtartására. Az 1931-ben, majd 1933-tól 1939-ig évente megrendezett játékok a két világháború közötti magyar színjátszás kimagasló eseményei voltak.

[LAP TETEJÉRE]

Szegedi Nemzeti Színház

Az eklektikus-neobarokk stílusú színházat 1883-ban Helmer Hermann és Fellner Ferdinánd bécsi cége emelte. Igaz 1885-ben leégett, de apróbb változtatásokkal gyorsan helyre is állították. Szeged első színháza már egyébként 1856-ban megépült a Hági étterem mai helyén, de másfél év után teljesen leégett. Az épület homlokzatán Katona József és Erkel Ferenc szobrai láthatók, melyek Tapai Antal 1956-os munkáját dicsérik. A színház körülbelül 1000 ember befogadására képes. Az épület legutóbbi rekonstrukciója 1986-ban fejeződött be.

[LAP TETEJÉRE]

Kárász utca

A Kárász utca Szeged egyik legszebb, legpezsgőbb, és legismertebb utcája. Ez számít Szeged fő sétálóutcájának, rengeteg étterem, kávézó, söröző, és üzlet található itt, számos pad, és pálmafák teszik még kellemesebbé az utca hangulatát. Érdemes helyet foglalni valamelyik kávézó kinti részén, és figyelni a sürgés-forgást, magunkba szívni az utca atmoszféráját. 2000-ben sok épületet felújítottak, és az utca díszburkolatot kapott. A felújításért (pontosabban a belváros felújításáért) Szeged városa megkapta a rangos építészeti Europa Nostra díjat. Az utcán mindig hallható zene is, zenészek, mutatványos, gitározó fiatalok gyakori vendégek itt. A Kárász utcában rengeteg, szépen felújított, szecessziós, romantikus ház található. Egyik leghíresebb az 1845-ben épült Kárász-ház, ahonnan Kossuth Lajos 1849-ben, 60 ezres tömeg előtt, utolsó magyarországi beszédét mondta, és 1919-ben Károlyi Gyula itt jelentette be kormányának megalakulását. Az utcát sok szép szobor is színesíti.

[LAP TETEJÉRE]

Móra Ferenc Múzeum

A Tiszaparton áll az 1883-ban elkészült Móra Ferenc múzeum, melynek jelenlegi épülete 1896-ban készült el. Móra Ferenc nevét 1950-ben vette fel, amikor különválasztották a Somogyi könyvtártól. Jelentős a múzeum régészeti gyűjteménye, mintegy 270 ezer kiállítási tárggyal. Segítségükkel már a honfoglalás előtti időktől megismerhetjük a magyarok, és a Kárpát-medence történetét. Ezen felül természettudományi (50 ezer műtárggyal), néprajzi, természettudományi, numizmatikai (57 ezer érmével) kiállítások csodálhatók meg. Nyitva tartás: Hétfő kivételével minden nap 10:00-17:00.

[LAP TETEJÉRE]

REÖK-ház

Szegeden, a Tisza Lajos körút és a Kölcsey utca sarkán találhatjuk a hazai szecesszió ezen egyedülálló alkotását. A külföldi szakirodalomban „Hungarian Jugendstil" néven emlegetett építészeti stílus jegyeit magán viselő ház Magyar Ede tervei alapján 1907-ben készült el. A katalán Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A Reök-palota városképi hatását növeli az előtte levő kis teresedés. A kétemeletes saroképület szinte szobrászi eszközökkel formált homlokzatai már messziről felkeltik érdeklődésünket. A külső tömegképzés hangsúlya a nyitott és zárt erkélyekkel, valamint a magas pártafallal tagolt sarokrészen van. Hullámzó falsíkjai, varázslatos virágmotívumai változatosságot mutatnak, ugyanakkor az építészeti tektonikával szerves egységet képezve kiegyensúlyozottságot sugallnak.

[LAP TETEJÉRE]

Görögkeleti szerb templom

1773-1778 között épült késő barokk stílusban, Szent Miklós tiszteletére. 1761-ben készült ikonosztáza hazánk egyetlen rokokó architektonikájú képfala. A romantikus jellegű mennyezetfreskó a világ teremtését ábrázolja. A márványmintás falakon XVII-XIX. századi ikonok és latin kegyképek átköltései sorakoznak. Művészi értékével kiemelkedik közülük az ukrán eredetű Szent Kereszt és Veronika kendője. Ez utóbbit Andrej Rubljov egyik követője készítette a XVII. század elején. Az oltáron és a vitrinekben elhelyezett kegytárgyak a korabeli művészet becses emlékei.

[LAP TETEJÉRE]

Hősök kapuja

A Hősök kapuja eredetileg vaskapunak épült 1963-ban a vasúton érkezők számára. Az akkori polgármester ötlete alapján vált Hősök kapujává, mely 12 ezer szegedi katonának állít emléket. A kapu két oldalán található honvédszobrok Lőte Éva alkotásai. A kapu boltíveit Aba Novák Vilmos freskói díszítik. Európa legnagyobb szabadtéri freskója három téma köré csoportosul: háborús emlékezés, hősi halottak dicsőítése, Horthy Miklós Szegedről való elindulása. A mű közepén az Aradi vértanuk tere felé forduló 8 méteres Krisztus képe áll. Több mint ötven évig az alkotás rejtve maradt azt érdeklődő szemek elől, hiszen 1945-ben Horthy alakját, majd négy évvel később az egészet bevakolták. Több éves restaurációs munka eredményeként 2000. augusztusára sikerült helyreállítani az eredeti állapotot.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

Az eklektikus palotákkal körülvett téren található a neobarokk stílusban épült Városháza. Az épület alapkövét 1799-ben helyezték el és Vedres István tervei szerint Schwörtz János építette fel. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes Városházát emeltek 1883-ban. Az épületet a mellette álló Bérházzal a „ Sóhajok hídja” köti össze, mely az 1883-as királynapokra készült, amelyek során Ferenc József meglátogatta a 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost.

[LAP TETEJÉRE]

Fekete ház

A Fekete ház Gerster Károly tervei alapján 1857-ben angol gótika stílusban épült, Mayer Ferdinánd vaskereskedő számára. Neve korábbi sötétszürke színéből eredetezhető. A kapuja felett található szalagdísz az építkezés dátumát örökíti meg. 1860 és 1865 között ebben a házban volt a város belvárosi kaszinója, mely az önkényuralommal szembeni ellenállás központja volt. Ma a Fekete ház falai között a Móra Ferenc múzeum új-, legújabb kori és időszaki kiállításai találhatóak. Állandó kiállítása Csongrád és Csanád vármegyék társadalma 1867-től 1945-ig címmel az első emeleten tekinthető meg.

[LAP TETEJÉRE]

Gróf-palota

A Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán találjuk a Gróf-palotát. A Gróf-palota névadója az építtető dr. Gróf Árpád Márton jogi diplomás polgár, akinek nem voltak mindennapos anyagi gondjai. Az épületet Raichl J. Ferenc tervezte, 1912-13 között épült, mindössze 13 hónap alatt. A három utca által határolt telken egy igen elegáns háromemeletes épületet készítettek el. A palota megformálásában a modern szecessziós törekvéseket jól ötvözte az építész a hagyományokban bővelkedő magyaros és keleti ornamentikával. Az épület tömbjét két oldalon két oszlopra állított karcsú torony keretezi, amelyek finoman formált szép sisakjaikkal büszkélkedhetnek.

[LAP TETEJÉRE]

Helyi érdekességek

[LAP TETEJÉRE]

Paprika

Szegeden 1748- ból találjuk az első feljegyzést, amiben a paprika szó meg található. Az egyszerű emberek szerint a papok, akik akkoriban tanítók, orvosok is voltak, kívánták elterjeszteni, meghonosítani a kertjeikben található növényt. Hasznosságát, jó ízét bizonyítandó enni kezd ték. Mivel a paprika igencsak erős volt, a papoknak folyni kezdett a könnyük. Így alakult ki a " papríkató" szóból a paprika. E történetben annyi igazság minden bizonnyal van, hogy a franciskánus kolostor kertje ( Szeged, Alsóváros) az , ahonnan elterjedt egész Magyarországra e növény. Ekkoriban azon ban főleg gyógyszer ként használ ták hideglelés ellen . A 19. század elején Napóleon császár hódításai és az átala elrendelt kereskedelmi zárlat nyomán kialakult fűszerhiány fellendülést hozott az Alsóvárosiak paprikatermesztésében, kereskedelmi mennyiség ben termelhették a fűszerpaprikát. Az igény a szegedi fűszer paprikaőrleményre egyre nőtt, egyre távolabbi országokba jutott el híre és maga az áru is. Négy fontos tényező határozza meg a piros paprika fűszer hungarikumból speciálisan szegedikummá válását: a termesztéshez a legmegfelelőbb tiszai öntés talaj, annak kitűnő tápanyaga és vízháztartása, továbbá az a több mint évi 2000 óra napsütés, amely e tájra éghajlati tényezőként jellemző.

[LAP TETEJÉRE]

Halászlé

A magyar néprajzi irodalom szerint a halászlé azonos a hosszú lére eresztett halpaprikással. 1871-ben jelent meg Szegeden Rézi néni szakácskönyve, amelyben megtalálhatjuk a "Halpaprikás halászosan" nevű étel elkészítési módját. A „halászos mód” lényege az, hogy minden hozzávalót egyszerre tesznek bele a bográcsba. A valódi népi halászlének a sok és jóféle hal (főleg a ponty), a sajátos elkészítési mód, a szolgafa és bogrács, a megfelelő és egyéb fűszerek mellett fontos és elmaradhatatlan kelléke a paprika azaz a "törökbors", és a vöröshagyma. Sokak véleménye szerint nem kell passzírozni a halászlét, ugyanis a halászlé elkészítési módja és lényege a jófajta paprikában, a sok hagymában és halban rejlik. Azonban már a 19.századtól különféle készítési hagyományok alakultak ki a a Tisza mellett, a Duna mindkét oldalán, a Balatonnál, a halásztanyákon és a polgári konyhákon. A klasszikus szegedi halászlé lényeges eleme például a paszírozás. A halászlé főzését akkor kell befejezni, ha a hüvelyk-, és mutatóujj összeragad az étel gőzében.

[LAP TETEJÉRE]

Sport

Pick-Szeged

A férfi kézilabda klub. Jogelődjét a Szegedi Előrét 1961. december 16-án alapították, és innen vált a csapat az ország és Európa egyik leghíresebb férfi kézilabda csapatává. 1976-ban szerepelt a Szegedi Volán először az első osztályban, amikor is nehezen, de sikerült megőrizni NB I-es tagságát. 1977-ben a csapat könnyedén bent maradt az NB I-ben, és elhódította a Magyar Népköztársasági Kupát is. Ekkor már Lele Ambrus és Buday Ferenc vezérelték a csapatot. Első Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) mérkőzését a Szegedi Volán 1977. november 10-én játszotta a Barcelona együttesével, s ezt az akadályt sikeresen vette a csapat, ám a lengyel Lódz csapata már megálljt parancsolt. 1978 és 1982 között új meghatározó játékosok épültek be a csapatba, mint Bartalos Zoltán, Szabó "Sonka" László vagy Tóth Géza, és 1980-tól új edző ült a kispadra Buday Ferenc személyében. 1979-ben harmadik lett a Szeged az NBI-ben, majd 1982-ben a csapat újra elhódította a Magyar Népköztársasági Kupát, és elindulhatott a Kupagyőztesek Európa Kupájában. A csapat 1982-ben a KEK elődöntőjéig jutott, ám ott legyőzte őket az SZKA Minszk gárdája. A bajnokságban harmadik helyet, a Magyar Népköztársasági Kupában újfent első helyet szerzett a Szegedi Volán. 1984-ben mindössze ötödik helyezést ért el a csapat, ám a KEK-ben újfent az elődöntőig meneteltek. 1985-ben második, majd 1986-ban már Tisza Volán néven a harmadik helyezést szerezték meg a bajnokságban. Az '80-as évek végére erősen visszaesett a csapat kilencedik, majd hetedik helyezést elérve, hogy azután a '90-es években felérjen a csúcsra. 1990-ben harmadik, '91-ben viszont újfent csak tizedik helyezett lett a klub. 1991-ben ismételten Kővári Árpád ült a kispadon, akivel szépen lassan haladt a Szeged a létrán felfelé. 1993-tól a Pick Szeged néven szerepelt az egyesület, s ebben az évben megnyerték a Magyar Kupát, és harmadikak lettek a bajnokságban. Az 1993/94-es szezonban a csapat elődöntőig jutott a KEK-ben és ezüstérmet szerzett a bajnokságban, majd az 1995-ös harmadik helyet és City Kupa elődöntőt követően 1996-ban Skaliczki László vezetésével bajnoki címet szerzett a csapat. A bajnok csapat névsora: Avar György, Árvai Béla, Bajusz Sándor, Bartók Csaba, Borsodi Péter, Csavar Zoltán, Dalibor Brajdic, Dobos József, Dobos László, Grőber Mátyás, Fekete László, Fekete Róbert, Mezei Richárd, Molnár János, Nagy Péter, Oszlánczi András és Radovics Sándor. Első Bajnokok Ligája indulása során a Pick Szeged egészen a negyeddöntőig jutott, ahol is az FC Barcelona állta útját a menetelésnek. A '90-es évek végére a Pick Szeged "kibérelte" magának a bajnokság harmadik helyét, a csapatban pedig feltűntek az új, kimagaslóan tehetséges fiatalok: Nagy László, Buday Dániel és Laluska Balázs. A XXI. század új Pick Szegedet hozott magával, köszönhetően többek között a kimagasló vezéregyéniségeknek (Buday Dániel, Nikola Eklemovic) és a klub történetének egyik legnépszerűbb edzőjének, Dragan Djukic-nak. A csapat a bajnokság második helyét szerezte meg rendre a legyőzhetetlennek tűnő ősi rivális Fotex Veszprém mögött, és eleinte az EHF kupában, majd a KEK-ben indult a csapat. 2003-ban a bajnoki második helyezés ellenére az új szabályoknak köszönhetően a Bajnokok Ligájában indulhatott a csapat (Magyarország két klubot indíthatott a sorozatban innentől).

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos

 

Önkormányzat

Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.
Telefon: (62) 564-364
http://szegedvaros.hu/

[LAP TETEJÉRE]

Közérdekű címek, telefonszámok

Kórház

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Kórháza
Cím: Kálvária sgt. 57.
Telefon: (62)561-361
Fax: (62)561-301
Email: foig@szegedkorhaz.hu

Mentők

Cím: Kossuth L. u. 15-17.
Telefon: 06-62 474-069

Gyermekorvosi ügyelet: 474-374
Orvosi ügyelet: 474-374
Fogászati ügyelet: 545-283

Rendőrség

Szeged Városi Rendőrkapitányság
Cím : Szeged, Párizsi krt. 16-22.
Telefon : 62/562-400
Web : www.police.hu

Tűzoltóság

Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság
Cím : Szeged, Napos út 4.
Telefon : 62/553-040
Fax : 62/553-040
E-mail: titkarsag1@tuzoltosag.szeged.hu

Gyógyszertárak

Alsóvárosi Gyógyszertár
6725 Szeged Földmíves utca 27. Tel: 62-442-285

Angelica Gyógyszertár
6721 Szeged Csongrádi su 14/b. Tel: 62-425-910

Arany Oroszlán Gyógyszertár
6722 Szeged Petőfi Sándor sugárút 41/B Tel: 62-420-924
Nyitvatartás: H-P 7:30-18:00, SZ: 8:00-12:00

Aranykehely Gyógyszertár
6726 Szeged Bérkert utca 25. Tel: 62-430-375

Árinka Gyógyszertár
6723 Szeged Budapesti krt 23. Tel: 62-481-015
Nyitvatartás: H-P 7:30-19:00, SZ: 8:00-12:00

Assisi Szent Ferenc Gyógyszertár
6723 Szeged Debreceni utca 2. Tel:62-543-181
Nyitvatartás: H-P 7:30-19:00, SZ: 8:00-12:00

Bartók Gyógyszertár
6722 Szeged Bartók Béla tér 1. Tel: 62-425-669
Nyitvatartás: H-P 7:30-19:00, SZ: 7:30-13:30

Boldogasszony Gyógyszertár
6722 Szeged Boldogasszony sugárút 35. Tel: 62-420-331
Nyitvatartás: H-P 8:00-18:00, SZ: 8:00-13:00

Csongor Patika
6726 Szeged Pinty utca 18. Tel: 62-438-320

Dugonics Gyógyszertár
6720 Szeged Dugonics tér 1. Tel: 62-426-330

Dávid Gyógyszertár
SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ
6725 Szeged Kálváris sgt. 57. Tel: 62-561-373
Nyitvatartás: H-P 8:00-16:00

Elixir Gyógyszertár
6771 Szeged Szerb utca 6. Tel: 62-405-436

Főnix Gyógyszertár
6723 Szeged József Attila sugárút 108. Tel: 62-555-740
Nyitvatartás: H-P 7:30-18:00, SZ: 7:30-12:00

Kabay Gyógyszertár
6722 Szeged Tisza Lajos körút 95. Tel: 62-420-763

Kálvária Gyógyszertár
6725 Szeged Kálvária sgt. 38. Tel: 62-444-019
Nyitvatartás: H-P 8:00-18:00, SZ: 8:00-12:00

Kígyó Gyógyszertár
6720 Szeged Klauzál tér 3. Tel: 62-425-252
Nyitvatartás: 0-24

Király Patika
6727 Szeged Csap u. 59. Tel: 62-425-000

Korall Gyógyszertár
6727 Szeged Algyői utca 1.Tel: 62-481-787

Kossuth Gyógyszertár
6722 Szeged Kossuth Lajos sugárút 31/B Tel: 62-425-242
Nyitvatartás: H-P 7:30-19:00, SZ: 7:30-12:00

Kristály Gyógyszertár
6721 Szeged József Attila sgt. 4/6. Tel: 62-426-376

Makkosháza Gyógyszertár (B&N Pharma)
6723 Szeged Ortutay utca 4. Tel: 62-490-651
Nyitvatartás: H-P 7:30-18:00, SZ: 8:00-12:00

Mamba Gyógyszertár
6725 Szeged Korda utca 1. Tel: 62-443-986
Nyitvatartás: H-P 7:30-19:30, SZ: 8:00-12:00

Páfrány Gyógyszertár
6726 Szeged Szolgáltató sor 1. Tel: 62-435-916

Pápai Páriz Gyógyszertár
6725 Szeged Borbás u. 11. Tel: 62-443-834

Pelikán Gyógyszertár
6723 Szeged Ág utca 1. Tel: 62-559-570
Nyitvatartás: H-P 8:00-20:00, SZ: 8:00-12:00

Rákóczi Gyógyszertár
6725 Szeged Rákóczi utca 8. Tel: 62-445-098

SAS Gyógyszertár
6721 Szeged Kálvin tér 2. Tel: 62-426-153
Nyitvatartás: H-P 7:30-20:00, SZ: 8:00-13:00

Szent László Gyógyszertár
6729 Szeged Szabadkai utca 29. Tel: 62-421-044
Nyitvatartás: H-P 8:00-18:00, SZ: 8:00-12:00

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

Busszal

http://tiszavolan.hu/

Vonattal

http://elvira.hu/

Helyi tömegközlekedés

http://szkt.hu/

[LAP TETEJÉRE]

Bank, posta

 

[LAP TETEJÉRE]

Bankfiókok

Budapest Bank
www.budapestbank.hu
6720 Szeged Klauzál tér 4. Tel: (62) 40-477-777
Központi telefonszám: 06-40-477-777
Nyitvatartás: Hétfő-Péntek: 8.00-17.00

CIB Bank
www.cib.hu
6720 Szeged Kiss Menyhért utca 1. Tel: (62) 425-425
Nyitvatartás: Hétfő, kedd, csütörtök 8.30-16.00;
Szerda 8.30-17.00; Péntek 8.30-14.30
6722 Szeged, Mérey u. 6/C Tel: (62) 554-910
Nyitvatartás: Hétfő, kedd, csütörtök 8.30-16.00;
Szerda 8.30-17.00; Péntek 8.30-14.30

Citibank
www.citibank.hu
6720 Szeged Nagy Jenő u. 1. Tel.: (62) 554-770
Központi telefonszám: 06-40-248-424
Nyitvatartás: Hétfő-Péntek: 8.00-16.00

Erste Bank
www.erstebank.hu
6720 Szeged Kölcsey u. 13.
Központi lakossági telefonszám: 06-40-222-222
Nyitvatartás: Hétfő 8.00-17.00; Kedd-Csütörtök: 8.00-16.00;
Péntek: 8.00-15.00
6720 Szeged Széchenyi tér 17. Tel: (62) 482-582
Nyitvatartás: Hétfő-Csütörtök: 8.00-16.00, Péntek: 8:00-15:00

HVB Bank
www.hvb.hu
6724 Szeged Kossuth L. sugárút 18-20. Tel: (62) 560-600
Nyitvatartás: Hétfő-Csütörtök: 8.00-15.00; Péntek: 8.00-14.00

ING Bank
www.ing.hu
6720 Kölcsey u. 11. Tel: (62) 478-880
Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 8.00-17.00

Inter - Európa Bank
www.ieb.hu
6720 Szeged Széchenyi tér 2. Tel: (62) 452-370
Központi telefonszám: 06-40-373-333
Nyitvatartás: Hétfő-Csütörtök: 8.00-16.00;
Péntek: 8.00-15.00
Pénztári órák: Hétfő-Csütörtök: 8.00-13.00, 13.30-15.00;
Péntek: 8.00-13.00, 13.30-14.30

Kereskedelmi és Hitelbank
www.khb.hu
Szeged 6701 Széchenyi tér 9. Tel: (62) 560-200, (62) 560-290
Nyitvatartás: Hétfő: 08:00-17:00; Kedd-Csütörtök: 08:00-16:00;
Péntek: 08:00-15:00
Szeged 6720 Klauzál tér 5. Tel: (62) 551-424, (62) 551-432
Nyitvatartás: Hétfő: 08:00-17.00; Kedd-Csütörtök: 08:00-16.00;
Péntek: 08:00-15.00
Szeged 6723 Kossuth Lajos sugárút 119. Tel: (62) 488-170, (62) 488-171
Nyitvatartás: Hétfő-Csütörtök: 10:00-18.00; Péntek: 10:00-16.00

Magyar Külkereskedelmi Bank
www.mkbk.hu
6720 Szeged Kölcsey utca 8. Tel: (62) 592-010
Központi telefonszám: 06-40-333-666
Nyitvatartás: Hétfő-Csütörtök: 8.00-15.30; Péntek: 8.00-15.00
Magyar Takarékszövetkezeti Bank
www.takarekbank.hu
6720 Szeged Kölcsey utca 11. Tel: (62) 426-693, (62) 485-160

OTP Bank
www.otpbank.hu
Központi telefonszám: 06-40-366-666
Szeged 6724 Vértói u. 1. Tel: (62) 433-233
Nyitvatartás: Hétfő: 7.45-17.00; Kedd-Péntek: 7.45-16.00
Szeged, 6791 Kiskundorozsma. 48-as u. 3. Tel: (62) 461-278
Nyitvatartás: Hétfő: 7.45-17.00; Kedd-Csütörtök: 7.45-15.00;
Péntek: 7.45-12.30
Szeged, Dorozsmai u. 5-7. Tel: (62) 471-420
Nyitvatartás: Hétfő-Péntek: 8.00-16.00
Szeged, 6720 Aradi vértanúk tere 3. Tel: (62) 426-085
Nyitvatartás: Hétfő: 7.45-17.00; Kedd-Péntek: 7.45-16.00
Szeged, 6720 Klauzál tér 5. Tel: (62) 480-380
Nyitvatartás: Hétfő: 7.45-17.00; Kedd-Péntek: 7.45-16.00
Szeged, 6721 Takaréktár u. 7. Tel: (62) 564-600
Nyitvatartás: Hétfő: 7.45-18.00; Kedd-Csütörtök: 7.45-17.00;
Péntek: 7.45-16.00

Raiffeisen Bank
www.raiffeisen.hu
Központi telefonszám: 06-40-484-848
6722 Szeged Kossuth L. sugárút 9-13. Tel: (62) 420-520, (62) 426-190
Nyitvatartás: Hétfő-Péntek: 8.30-12.00, 13:00 - 15:30
6720 Széchenyi tér 15.
Nyitvatartás: Hétfő-Péntek: 8:30-16:30

[LAP TETEJÉRE]

Postahivatalok

6701 Szeged Széchenyi tér 1
Szeged 1 posta
Telefonszám: (62) 420180
Fax: (62) 426289
Nyitvatartás:
Hétfő        08:00-19:00   
Kedd        08:00-19:00   
Szerda        08:00-19:00   
Csütörtök    08:00-19:00   
Péntek        08:00-19:00   
Szombat        08:00-12:00   
Vasárnap    Zárva   

6701 Szeged Rókusi körút 42-64.
Szeged 1. Tesco kirendeltség
Telefonszám: (62) 459749
Nyitvatartás:
Hétfő        07:00-21:00   
Kedd        07:00-21:00   
Szerda        07:00-21:00   
Csütörtök    07:00-21:00   
Péntek        07:00-21:00   
Szombat        07:00-21:00   
Vasárnap    09:00-18:00   

6710 Szeged Kapisztrán utca 52.
Szeged 10 - Szentmihály posta
Telefonszám: (62) 427310
Nyitvatartás:
Hétfő        08:00-12:00    12:30-16:00
Kedd        08:00-12:00    12:30-16:00
Szerda        08:00-12:00    12:30-16:00
Csütörtök    08:00-12:00    12:30-16:00
Péntek        08:00-12:00    12:30-16:00
Szombat        Zárva   
Vasárnap    Zárva   

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos linkek

http://szegedvaros.hu/
http://szegedportal.hu/
http://szeged.in/
http://szeged.lap.hu/

[LAP TETEJÉRE]